A tiltott gyümölcs a legédesebb, tartja a mondás. Jegyezze meg, melyektől kell óvakodnia annak, aki fogyni szeretne!
Tapasztalta már Ön is, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása után gyorsan megéhezik? Ismeri a folyamatot, hogyan készülnek a finomított élelmiszerek? A finomított gabonát a feldolgozás során finomra őrlik, eltávolítják a maghéjat és a csírát, így a finomított gabonában kevés élelmi rost, vitamin, ásványi anyag marad, ezért csökken a tápértéke is. Finomított élelmiszernek a fehér liszt, a fehér cukor és a fehér rizs számít. Az egészségre káros finomított ételek közé soroljuk a cukrozott italokat és üdítőket, a félkész, feldolgozott élelmiszereket, a mirelit termékek egy részét, a zacskós leveseket és tésztákat, a mikrohullámú sütőben készülő ételeket, a fehérlisztből készült péksüteményeket és cukrászati termékeket, illetve a gyorséttermi ételeket. A finomított élelmiszerek gyors inzulinválaszt váltanak ki a szervezetből, ugyanis a szénhidrátok fogyasztása után glükóz (cukor) képződik a szervezetben, ami az inzulin által jut a sejtekbe. A sejtek által fel nem használt felesleges cukor átkerül a májba, ott pedig zsírrá alakul, ami zsírszövet formájában elraktározódik. Így már teljesen világos mindenki számára, hogy a finomított élelmiszerek, a cukrozott italok és a gyorséttermi ételek nem azok, melyek a hosszú és egészséges életünk feltételei. Mégis, időről-időre ,,betévedünk” a finomított ételek rengetegébe, munkába rohanáskor egy fehér lisztből készült cukrozott sütivel, pékáruval csillapítjuk étvágyunkat. Igaz, egy gyors étkezéssel nyerünk pár percet, de el sem hinnénk, hány évvel rövidítjük meg saját életünket. Gondolkodás nélkül a finomított, egészségre káros ételek közé sorolhatjuk az összes olyan étlapsztárt, amikre a várakozási idő kevesebb, mint 5 perc. A gyorséttermi láncok elsődleges célja a profittermelés, így képzelhetjük, mennyire figyelnek arra, hogy ételeik egészségesek legyenek.
Harc a túlélésért
Manapság szervezetünk anyagcsere folyamata egy ókori csatára hasonlít. Sejtjeink teljes erőbedobással próbálják helyrehozni mindazt, amit mi falatról-falatra elkövetünk. A finomított ételek a sejtek szintjén fejtik ki hatásukat. Amint az első falat fogainkat érinti, a szájnyálkahártya enzimjei percek alatt a véráramba juttatják a cukrot. Ekkor villan fel először a piros lámpa, és a szenzorok jeleznek idegrendszerünknek, hogy váratlan vendégek lépték át a küszöböt. A szénhidrát-anyagcsere főszereplője az inzulin hormon, melynek elsődleges feladata, hogy segítse a sejtek cukorfelvételét. Bármennyire is szeretnénk, hogy a mindennapjaink részévé válhasson a nassolás, szervezetünknek nincs szüksége annyi cukorra, amennyit mi a finomított ételekkel magunkba tömünk. A fel nem vett cukor egy egészen kicsi részéből a máj és a vázizomzat raktárai töltődnek fel, a nagyobb rész pedig zsírrá alakul, ami a zsírraktárainkban köt ki.
Inzulinrezisztencia – első lépés a diabéteszhez
Az már világos, hogy az inzulin nevű hormon segít sejtjeinknek felvenni a szükséges mennyiségű cukrot. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a sejtek receptorai (érzékenysége) nem működik jól és a cukor felvételéhez több inzulinra van szükségük. Az inzulint a hasnyálmirigyünk termeli, ami ez esetben még több inzulint termel, de egy idő után a termelés kimerül. Ha már nem tud megfelelő mennyiségű inzulint előállítani, és a sejtekhez juttatni, akkor a sejtek ,,éhesek maradnak” és kialakul a diabétesz. Ha kialakul az inzulinrezisztencia, sejtjeink éheznek, egyre kevesebb cukrot képesek felvenni, így zsírraktáraink szépen lassan megnőnek.
Kilóra mérve
Magyarországon a népesség 65%-a túlsúllyal küzd. Ennek oka az egészségtelen táplálkozás és a mozgás kóros hiánya. A túlsúly rövid és hosszú távon is megkeserítheti életünket. Rövidtávon elégedetlenségünk hat önbizalmunkra, pszichés állapotunkra és ezt a pszichés nyomást gyakran esti nassolással próbáljuk meg feloldani. Hosszú távon pedig szervezetünk inzulinszintje megnövekszik, ezzel indítva hadjáratot a felhalmozott cukrok ellen. Szervezetünk egy élő, folyamatok ezreit összetömörítő rendszer, melynek optimális működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a pihenés is. A mai rohanó világban nem mindig jut idő arra, hogy megtervezzük mit együnk aznap, vagy elugorjunk a legközelebbi edzőterembe. Sokkal inkább jellemző a gyorséttermi ebéd és az esti chips a Trónok harca legújabb részéhez. Tudnunk kell azonban azt, hogy minden finomított étel olyan munkát ró szervezetünk sejtjeire, ami nem csak életünket rövidíti, de a felhasználható energiánk is napról-napra kevesebb lesz. Próbáljuk ki chips helyett a gyümölcsöt, egy újabb sorozat rész helyett pedig – első lépésként – sétáljunk egyet! Ha ez megvan, adtunk magunknak plusz egy évet.
Életmódváltás dietetikus tanácsával
A különböző fogyókúrákról, diétákról keringő információkat hajlamosak vagyunk félreérteni, rosszul értelmezni, vagy egyszerűen csak hamis információink vannak a témában. Ha életmódváltásba szeretnénk kezdeni, a hatékony eredmény eléréséért igénybe vehetünk dietetikus szakembert is, aki sok olyan tanáccsal, információval segítheti váltásunkat, ami hasznos lehet! A dietetikus - életmódunkat, szokásainkat, életstílusunkat megismerve - felhívhatja a figyelmünket látszólag apró, rosszul rögzült dolgokra is, mint a reggeli fontossága, a rostos üdítőitalok elhagyása, a kevesebb só fogyasztása… Egy részletes konzultációt követően egyénre szabott tanácsot, segítséget tud nyújtani a váltáshoz és ne feledjük: szakemberként az ő célja is az eredmény. Rávilágíthat olyan megoldásokra, amivel az életmódváltás nem teher és büntetés lesz, hanem valami, amit szívesen csinálunk és aminek az eredményét is látni és érezni fogjuk.